2013. február 5., kedd

Love in the Alps 18.


Sebastian Vettel.

-Megörültem. –nevetek fel, ahogyan a hajó szántja velünk az óceánt.
-Megbántad? –nézz rám érdeklődve Ana Cristina.
-Egyáltalán nem. –húzom magamhoz, és megcsókolom-, Szeretlek, és örökre az enyém vagy! –suttogom két csók között.
-Örökre a tied Sebastian Vettel. –mosolyog rám, majd hozzám bújuk, én, pedig mosolyogva húzom magamhoz.

Megszöktem vele, és jól tettem. Nem voltam szerelmes Hanna –ba, csak féltem, de belátom okom nem volt. Amint megjött az én, és Ana Cristina esze is, léptünk. Heppenheim –ből autóval mentünk Manheim –be, ahol várt ránk Kimi magángépe, egy üzenetet küldött nekem a szökésünk második percében, azt írta tudta, hogy nem fogom el venni Hanna –t, és ő felkészült. Nem tudom, hogy hogyan vagy, mint.. Viszont hálás voltam neki! A magángéppel Acapulco –ba utaztunk. Mexikó, eredetileg innen származik Ana Cristina, illetve csodás hely.
Két napja vagyunk itt, tegnap este a naplementében örök hűséget fogadtunk egymásnak a parton. Mostantól nem fogja senki sem elvenni tőlem Őt. Most pedig egy jacht –al szeljük a tengert..

Kimi Räikkönen.

Tudtam, hogy a kölyök nem képes elvenni Hanna –t, ahogyan az elmúlt napokban viselkedett.. Láttam a kételyét, és ahogyan ott állt, mint aki majd összeesik.
Majd megjelent Ana Cristina, mint az elveszett bárány, Sebas- nak hipp hopp jó kedve lett, és le is lépett. Mindenki kibukott, Hanna meg csak sikoltozott. Próbáltam nyugtatni, de nem igazán ment, így átadtam a szüleinek. Én magam, pedig írtam Sebastian –nak a magángépről.
Szinte azonnal jött a válasza, hogy mennyire köszöni..

Hálás voltam Seb –nek amiért jól cselekedett, és nem követte el azt a hibát, mit én. A mai napig haragudtam magamra, amiért elvettem őt, és nem léptem, Seb sem lépett volna, de neki volt egy Ana –a, hogy nekem akkoriban miért nem volt egy ilyen Ana –m? Akkor nem tettem volna meg életem legnagyobb hibáját..
De az is lehet, hogy valamiért így kellett történnie..

-Hol vannak? –kérdezi meg Heikki, mikor négyen egy külön kört alkottunk távolabb mindenkitől.
-Fogalmam sincs, de abban biztos vagyok, hogy nagyon boldog. –mosolyodok el.
-Ti meg miről beszéltek? –nézz ránk döbbenten Lyn.
-Kimi nem hitte el, hogy Seb elveszi Hanna –t, így a magángépét Manheim –be, hozatta, hogy ha bármi van Seb nyugodtan, le tudjon lépni.- magyarázza Heikki.
-Oh te jó ég!- kap a szája elé Nicky.
-Akkor most elrepültek.. –mosolyodik el Lyn- Végre.. –sóhajt fel.
-Azt hiszem ideje menni, nekünk már nincs semmi keresni valónk itt… -javasolom és kilépünk a templom ajtaján, amelyen nem rég még Ana Cristina rontott be, megállítva ezzel Sebet élet legnagyobb hibájában.

Ana Cristina Rivera Hill­.

Még mindig olyan hihetetlennek tűnt, hogy Sebastian engem választott és nem Hanna –t, hogy feleségül vett, és engem szeret, velem van.
Hirtelen olyan volt, mintha egy tündérmesébe kerültem volna, amelyben én vagyok a hercegnő, Seb, pedig a herceg. Minden túl tökéletes volt, és én végre nem azon agyaltam, hogy mikor üt be a mennykő! Végre élveztem, és boldog voltam. Teljesen másként éltem meg most, hogy végre Vele lehettem, és elhittem a történteket.
Talán azért, mert ott díszelgett az ujjamon a gyűrű, talán azért, mert a karjai közt lehettem.. Nem tudom. Csak azt, hogy szeretem mindennél jobban, és nem akarom, hogy vége legyen!

Nicky Hilton.

Most talán minden a helyére kerül. Ana Cristina megkapja a Boldog befejezést, ahogy azt a tündérmesék végén szokás!
Kimi és Lyn nyárra tervezik az esküvőt. Én és Heikki.. Nos mi nem gondolkodunk ilyenben. Nekem nem fontos ez az esküvő dolog, még várhat..
Úgy gondolom, hogy ha szeretek valakit, akkor szeretem. Az csak egy papír.. Egy papír, amelyet könnyedén eltéphetek.. Nekem ezt jelenti, az a bizonyos papír..
Lehet, hogy a miénk nem olyan nagy Love Story, mint amelyet az Alkonyatban látni, de a miénkben nem volt annyi probléma. Sőt.. Voltaképp mindhármunk közül a miénk volt a legőszintébb, és legboldogabb. Heikki és én soha nem vesztünk össze, semmi miatt sem, még Billy sem tudott szétszedni minket. Mi kerültünk össze a leghamarabb, és nem voltak elötünk legyőzhetetlen akadályok. Szerettük egymást, és jól meg voltunk, ennyi volt az egész. Semmi akadály, semmi probléma. Önmagunkat adtuk, pusztán ennyi kellett a boldogságunkhoz..

Lyn Hamilton.

Mindenkinek jár egy Boldog befejezés, Ana megkapta, és nagyon remélem, hogy nyáron én is meg fogom kapni. Nicole pedig.. Nála sose tudni mi lesz, de egy biztos Ő boldogabb, mint valaha, és mindvégig boldog volt, míg mi nekünk bajunk volt.. Tehát mi ebből a tanulság?
Aki őszinte, és nem törődöm, örült buli királynő típus, mint Nicole Hilton az könnyen találhat magának olyan tökéletes férfit, mint amilyen Heikki Houvinen..

Haliii. :)
Nagyon Szépen Köszönöm a két kommit amit az előző részhez kaptam. 
Bár jöhetne több is.. :|| 
DE! Nem panaszkodom. :D Annak is örülök amit kapok. :)
Tehát már csak 2+1 rész van hátra.! :) 
Remélem várjátok már a végét.! :D 
Komi, pipa jöhet. 
xx. Mercii. :)

2 megjegyzés:

  1. Szia :)
    Seb és Ana Christina ANNYIRA aranyosak! Tudtam én, hogy őket nem lehet elválasztani és ahogy Lyn mondta, járt nekik a boldog befejezés :)
    Nicky és Heikki szerelme tényleg nem volt olyan rizikós, de Lyn és Kimi esküvőjére még kíváncsi leszek. Mert hátha ott is történik valami. Én már nem jósolok, majd kiderül, mi lesz :))
    Puszi <3

    VálaszTörlés
  2. Szia!
    Annyira örülök,hogy végre minden rendeződött Ana és Seb közt.Annyira édesek és most már örökre együtt maradnak.Kíváncsi vagyok mit tervezel még,mert azét most már elmondhatom,hogy egy ideje olvasom az írásaidat és tuti van még valami a tarsolyodban.
    Nagyon igyekezz kérlek!
    Puszi:*:*

    VálaszTörlés