Andy és a Száguldás 17.Fejezet

Na szép jó reggelt! 

Fogalmam sincs mire fel keltem ilyen korán, mert egy ideje fent vagyok! :S

Talán a hülye álmom tehet róla, vagy éppen az, hogy az éjszaka közepén lábgörcsre kelek! :S

Nem is tudom melyik a jobb. Őszintén szólva se melyik! :) 

De nem fecsegek, hagylak titeket olvasni! 

És.. Na majd megtudjátok! :D 

Puszii.*

Egy hete itt vagyok az új házamban Kaliforniában, nincs kedvem hazamenni, inkább élvezem a napsütést, sokszor találkozom Silver-rel is, de a mai más találkozó. 
Egy hét után jelentkezett a magánnyomozó, el sem hiszem, hogy máris de elégé izgatott vagyok. Biztos vagyok benne, hogy talált valamit. Valami olyat ami talán sors fordító lesz.. 
-Szia. -köszönt Silver mikor beszállt a kocsimba, nyomott egy puszit az arcomra, én is az övére és siettünk tovább a nyomozóhoz. 
Oda érve leparkoltam, ki vettem a hátsó ülésről a táskámat, megigazítottam magamon a ruhámat. 
Silver mellé sétáltam, együtt nyitottunk be az ajtón, a titkárnő ránk mosolygót.
-Andrea és Silver Clark ugye?! -mosolygót továbbra is.
-Igen. -szólaltam meg én előbb.
-Mr. Smith várja már önöket. -állt fel, kinyitotta főnöke ajtaját és ellépett. -Fáradjanak be. 
-Köszönjük. -válaszolta Silver. 
-Mr. Smith. -léptünk be. 
-Andrea, Silver! Foglaljanak helyet- mi azonnal leültünk és csak néztük az előttünk ülő férfit. 
-Nos. -kezdett bele. -Utána jártam jó pár ügyiratnak. A kórházi jelentés tényleg eltűnt, majd kutatni kezdtem a tizenöt évvel ezelőtti akták között, kiderült, hogy egy orvos és két nővér is ott hagyta a kórházi azon a héten, amelyen Ashton halála megtörtént. Sikerült megtalálnom az említett személyek közül kettőt, az orvost és az egyik nővért. Az mondták nem tudnak semmit, és személyes okokból hagyták el pont azon a héten a kórházat, a másik nővért öt napja találtam meg. Ő már beszélt. Miszerint Ashton Clark nem halt meg aznap a kórházban, sőt valószínűleg azóta sem. A balesetben le bénult, de rehabilitációval valószínűleg fel épülhetett, a halálát nem tudni miért rendezte meg. Nekik csak az volt a dolguk, hogy azt mondják meghalt. Mr. Clark rendesen megfizette őket. Vagy másik embert vagy pár téglát temethettek el maguk tizenöt éve. A nővérnek hála pedig jó nyomra akadtam és a lehetséges Ashton-t is megtaláltam. 
- Le van fényképezve egy úr a neve Ashton Conrad, itt él Kaliforniában pontosítva Laguna Beach-en. Van egy felesége Celia Conrad, valószínűleg ő az egykori barátnője..
-Celia West. -szólt közbe Silver. 

-Igen. -mosolygót egy aprót a Josh. -Megmutatnám a képeket, a hasonlóság megegyező, sajnos még nem tudtam le futtatni az adatbázisban, de amint ez lehetséges megteszem, akkor pedig 100%-osan ki fog derülni, hogy Ashton Conrad e Ashton Clark. 
-Mutassa! -nyúltam a képekért, három kép volt a mappában. Mindegyiken ott volt Ő egy nő társaságában. -Silver. -néztem könnyekig áztatott szemmel a nővéremre, rá nézett a képekre és a kezébe vette őket. 
-Mr Smith.. Josh. -szólalt meg Silver. -Ez egész biztos, hogy.. Ez Ashton. -sírta el magát Silver. -Ő pedig Celia West a volt barátnője. -magyarázta. -Ashton  most harminchárom éves lehet ez egész biztos. 
-Silver egész biztos ön abban, hogy ez a férfi Ashton a bátyja. 
-Josh nézze csak felismerem a bátyámat! Ez itt Ashton, tudom, hogy majd tizenöt év telt el, de ez itt Ashton! 
-Rendben, én elhiszem. Itt a címe Mr. Conrad-nak. Kérem, ha úgyis döntenek, hogy felkeresik legyen óvatosak, ne rohanják le egyből, ez maguknak és nekik sem lenne jó. 
-Köszönjük. -álltam fel és kezet nyújtottam, majd Silver is. 


Beültünk a kocsiba és én csak néztem magam elé. Ezt akartam, hogy a bátyám éljen! De nem így képzeltem el! Ashton Clark többé már nem Ashton Clark. 
-Silver. --pillantottam nővéremre. Ki sírt szemek, el folyt smink. Nem az a lány akit ismertem, akire valamelyest mindig felnéztem, azért, mert ő más volt, mint én. De most nem azt láttam akire felnéztem. Nem azt az erős nőt, aki képes bármire. 
-Tessék. -adtam neki egy zsepit, orrot fújt, sminket és hajat igazított. 
-Jól vagyok. -éröltett magára egy halvány mosolyt. -minden rendben. -győzte meg magát. 
-Alig egy óra innen Laguna Beach. -adtam a tudtára.
-Menjünk. -egyezett ezzel bele, beindítottam a kocsit és indultam. 

A GPS-nek köszönhetően egy órán belül leparkoltam egy hatalmas ház előtt, és nem túlzok tényleg hatalma volt, igazi gazdagok háza. Leparkoltam a ház előtt, kiszálltunk az autóból és a kapuhoz sétáltunk, hatalmas vaskapu, felhajtó. Megnyomtam a gombot a kaputelefonon és vártunk. 
Pár másodperc múlva egy női hang szólt bele.
-Hello Celia Conrad vagyok miben segíthetek!? -Ő lenne Celia?! Kedves női hang, kellemes hangzású.
-Öhm.. Hello Andrea Cl.. Costa vagyok. -javítottam ki magam gyorsan. -most költöztünk a környékre a nővéremmel mivel nem ismerünk senkit ismerkedni jöttünk, persze ha zava.. -alig, hogy ki mondtam volna máris a szavamba vágott.
-Áh igen a ház a hegy túloldalán. Gyertek csak be! -nyitotta ki a kaput. Hú. Könnyen ment! 
Besétáltunk a kapun, megmásztunk egy feljárót, igazából nem is az volt a hosszú, hanem a magassága, amit magas sarkúba nem a legjobb megmászni, a túlsó oldalra érve elénk tárult az elő kert, két luxus kocsi, majd egy lépcsőn vezetett le az út a házhoz. 
Az ajtó előtt már várt ránk a képeken látott nő. 
-Hello üdv. Celia Conrad. -nyújtott kezet előbb nekem.
-Andrea Costa. -ráztam vele kezet. -Bocsássanak meg, hogy csak így magukra rontunk. -kezdtem a mentegetőzést.
-Ugyan semmi baj. A férjem úgyis valami értelmetlen műsort néz a tévében öröm a társaságotok. Ha nem baj tegeződjünk. -mosolygót.
-Részemről rendben. Oh.. Ő a nővérem Erin Costa. -mutattam be Silver-t is az első nevén. 
-Hello. -rázott vele is kezet Celia. -Gyertek beljebb. -invitált be a házba. 
Hatalmas volt, ahogy az ablakok is, tele fénnyel, családi képek, melyeken Ashton és Celia látható.
-Ashton! -kiabálta el magát.  
-Nappali. -szólt egy férfi hang. Emlékeimben pontosan ugyan ez a kellemes megnevettető hang élt. 
-Erre fáradjatok. -mutatott az irányba, belépve egy hatalmas nappali tárult elénk ami a hátsó kertre nézett, melyben megtalálható egy medence, jakuzzi, grillező, napágyak..
-Ashton szívem ők az új szomszédaink Andrea és Erin Costa. -mutatott be minket. Ashton fel áll ránk mosolygót és mindkettőnkkel kezet rázott. 
-Hello. Ashton Conrad. 
-Hello én Andrea vagyok ő meg a nővérem Erin. 
-Örülök, hogy megismerhetlek titeket.
-Részünkről a szerencse. -mosolyogtam. 

Leültünk a kanapéra és beszélgetni kezdtünk, rengeteg mindent tudtunk meg róluk is, mi is beszéltünk. Főként Silver. 
Délután négy körül lehetett mikor Silver és Celia ki ment a kertbe, mivel Silver hobbija a fényképezés és innen állítólag remek képeket lehet készíteni. 
-Na és Ashton. -néztem rá as bátyámra. Tudtam, hogy ő az, egész biztos voltam benne, hogy Ő az. A bátyám. -Bocsáss meg de nagyon hasonlítasz valakire.. -úgy tettem, mint aki gondolkozik, majd benyögtem. -Meg is van. A minap láttam egy fotót egy bizonyos Ashton Clark- ról valami versenyző volt, nagyon hasonlítasz rá. -mosolyogtam. 
-Igen. Ashton Clark. Szegény srác meghalt, többször mondták már ezt lehet benne valami. -rezzenéstelenül hazudott. 
-Na és sportolsz valamit!? -kérdeztem meg.
-Nem, nem igazán. A tengerparton szoktam csak futni. De semmit mást nem. 
-Értem.-mosolyogtam. -És a tévében nézel valamit!? Vérbeli amerikai autó sportot, mint a Nascar?! -mosolyogtam. 
-Nem.. -nevetett fel. -Nem szeretem a Nascar-t, régebben néztem, de annak jó pár éve, régebben szerettem a sportokat de ma már nem. Nem is nézek. 
-Érdekes. -jegyeztem meg. -Akkor minden bizonnyal Andy Clark-ról sem halótál, remek Nascar és IndyCar versenyző volt, mind két sportágban bajnok lett. Ő volt a néhai Ashton Clark húga. -jegyeztem meg.
-Róla halódtam, de még nem láttam. Most ha minden igaz Forma 1-es karriert épít.
-Igen azt. -mosolyogtam. -Az első futamát megnyerte, a másodikon negyedik lett, szép helyet tölt be a világbajnoki tabellán. Mark Webber helyén verseny a Red Bull-nál. -dicsekedés volt e részemről vagy sem, de elmondtam. 
-Tehetséges lány, nagyon is. A bátya biztosan büszke lenne rá. -mosolyodik el. 
-Ha a Te húgod lenne Andy Clark te büszke lennél rá!? -pillantottam rá.
-Még szép. Nagyon ügyes. Nem mindenki kerül be a NASCAR-ba olyan hamar, mint Ő.
-Úgy bizony. -szívből jövő mosollyal jutalmaztam. -De most valamit árulj el. -néztem rá komolyan. -Sajnálom, hogy kirohanás e a részemről vagy sem, de miért?! Miért rendezted meg a halálod miért változtattál nevet, miért hagytad el a családod! Tudom, hogy Te vagy Ashton Clark! Mind tudjuk! 
-Te meg miről beszélsz!? -nézz rám, talán kétségbeesés tükröződik a szemében?! 
-Az igazságról! Ne titkold. Tudok, tudunk mindent! Nem Andrea Costa a nevem, hanem Clark! A húgod vagyok! Andy Clark a versenyző! -tudatom vele. -Ő meg ott kint. -mutatok a kert irányába. -Ő Nem Erin Costa a másik húgod az Silver Clark! 
-De ez.. 
-Ne titkold kérlek, hogy ki vagy. -néztem rá könyörögve, közben pedig már a könnyeim is folytak. 
-Honnan tudod?! Hogy jöttél rá?! -nézz rám.
-Pár hete kezdtem nyomozni utánad, nem akartam sose fel fogni, hogy meghaltál. Aztán a kórházban nem volt meg a jelentés, és jött a többi furcsaság, végül múlthéten Silver is megtudta a feltevéseimet, magánnyomozót fogadtunk aki ma tudatta velünk a dolgokat. Ashton.. Miért!? -pillantok rá sírva.
-Kérlek ne.. ne sírj. -ölel át. -Ne sírj. Sajnálom, egyszer mindent megértesz, mindent megtudsz.. De egy ideig legyen elég az, hogy nem volt más választásom.. 


Silver és Celia mikor bejött kérdően néztek ránk, Ashton-nal mindent elmondtunk nekik, Silver sírva borult a bátyja nyakába. Én köszöntöttem Celia-t, mint a sógornőmet. 
Ashton és Celia végre boldogok voltak, mert volt akiket vissza kaptak a múltukból. 
De egy ideig nem árulnak el semmit a mi és a saját érdekükben. Bele mentünk Silver-rel miszerint vissza kaptuk a bátyánkat, és Sam-nek sem szólhatunk. Ezt sem tudjuk miért. De egy ideig be érjük magyarázat nélkül. 


Az nap késő este értünk haza, Silver-nél aludtam. Nem volt kedvem késő este vezetni, főként nem azok után ami történt. Egészen biztos voltam benne, hogy nem egy egyszerű dologról van szó. Nem csak egyszerűen nem akar magyarázkodni a bátyám. Nem akarja elmondani valami miatt. Meggyőződésem, hogy ez a valami nem más, mint a mi biztonságuknak, ha az érdekünk, az a biztonságunk is.. De mi az a titok!? Mit  nem árul el nekünk Ashton..?!