Epilógus.

Helló Mindenki! 
És itt a VÉG. Ennyi volt. Köszönöm, hogy olvastátok! :) 
Puszii*


*Láttátok, az égett Senna kocsit?! Durva... :S
*Az ÚJ történettel jelentkezem HAMAROSAN!!! (Jövő hét hétvége körül)! 




1. évvel később.


És itt tartom a karjaimban az én kis angyalom. A közös lányunkat Sebastiannal. 
Három hónapos, tiszta Sebastian. Kék szem, szőke haj. Olyan, mint az édesapja. Ha Seb itt lenne most akkor biztosan nagyon boldog lenne, és kényeztetné a kicsit. 
Még mindig hiányzik, bár sikerült bele törődnöm a halálába. Nehéz volt, de sikerült. Ez köszönhető Deannek is. Aki végig mellettem volt, egy percre sem hagyott magamra.
Dean..  
Akár hiszitek akár nem hozzá mentem Deanhez és boldogan élünk együtt. Elfogadta azt , hogy születik egy gyermekem Sebastiantól, és szereti a kicsi lányt. Úgy neveli, mintha csak a sajátja lenne. Bár a kicsi tudni fogja ki az édesapja, azt hiszem mindig is Deant fogja majd apjának tekinteni. 
Az én tündérkém a Stefánia nevet kapta. 
New Yorkba költöztünk, mivel Deant ide köti a munkája. Minden járata innen indul, és valahol szerettünk volna új életet kezdeni közösen. 
Persze Stefi sokat látja a nagyszüleit, amikor csak tehetjük meglátogatjuk a Vettel Családot. 
Elfogadták, hogy Dean a férjem, Heikki örült is, hogy újra kezdem az életem, hiszen fiatal vagyok.. 
Anya ott hagyta Magyarországot és ő is ki költözött az Államokba, a Keleti Parton van ő is, de ő Miamit választotta otthonának. Eladta a Pesti házunkat és ezzel apát is, akitől hivatalosan is elvált. Most neki is van valakije akivel boldog. 
Boldogok vagyunk és magunk mögött hagytuk a múltunkat. Hanna és Lily azóta is az Intézetben vannak.. Ákos és Abigél teljesen kikészült amikor megtudták mit tett a lányuk. 
Vagy milliószor bocsánatot kértek helyette is, én megbocsájtottam,de elmondta, hogy nem akarom velük tartani a kapcsolatot. Anya meg sem hallgatta őket. Megtudom érteni öt. 
Neki is nehéz volt. Valamelyest nehezebb, mint nekem. Ő is csalódott, ahogy én is. De én nekem halt meg életem szerelme.. 


2 évvel később:


Családunk legifjabb jövevénye a Deannel közös fiúnk David Sebastian. 
Dean javasolta, hogy legyen a második neve Sebastian. Én bennem fel sem merült ez az ötlet, de amikor meghallottam könnyezve egyeztem bele. 
A nagyszülők is nagyon örülnek neki, hogy ez a kicsi neve. Anya odáig meg vissza van a kicsikért, és sok időt tölt nálunk. 
A kis Stefi egy örök mozgó, csibész kislány. Hasonlít az édesapjára. Dav sokkal nyugodtabb, és türelmesebb. Teljes mértékben Dean. 
Örülök, hogy édesanya vagyok, hogy van mellettem egy férfi aki szeret és tisztel.  Az életem rendbe jött. 
De akármennyire is szeretem Deant az Én szerelmem Örökre is Sebastian marad. 
Ő vele éltem át az Igaz Szerelmet a sok szenvedést, a boldogságot. 

Stefi.



David Sebastian. 




És én mire vágyam most?!  Arra, hogy még egyszer át ölelhessem őt, hogy elmondjam mennyire szerettem. Még ma is vannak rémálmaim. Látom magam előtt, ahogy lezuhan. Ahogy nem tudnak már neki segíteni.. 
Egyedül Daniella és Maggie van itt nekem, csak bennük bízom meg, és csak ők tudjak mit is éltem át akkor, és még ma is. Ha csak egy cikket, egy képet vagy bármit látok róla a szemem könnybe lábad és sírok! 
De olyankor mindig itt van nekem Stefi aki át ölel és a fülembe súgja: "Szeret téged mami, és föntről figyel minket!"


Tudom, hogy igaza van.. Tudom, hogy szeretsz és figyelsz minket Sebastian! Annyira hiányzol..
Ha itt lennél látnád a közös lányunk, hogy mennyire szeret téged és, hogy Én mennyire Szeretlek! 
Seb.. Hiányzol! ♥