2012. március 13., kedd

Novella Part 2.

Sziasztok!
Meghoztam a Novella második részét, remélem tetszeni fog!!!

 
-Hannah- szólalt meg Sebastian majd próbált magyarázkodni, de Hannah egyszer csak kiabálni kezdett.
-Te te! –mutogatott felém, mint egy örült.
-Én?! –mutattam magamra nevetve.
-Amikor megláttalak az étteremben már akkor tudtam, hogy mekkora egy ribanc vagy egy fruska aki elveszi mások barátját! –vinnyogott tovább, és megindult felém.
-Hé hé! Állj le. Hidd el jobban jársz. –mondtam neki.
-Nem vagy te akkora nagy szám hiába is hiszed magad annak! –megindult felém és elkezdte a hajamat tépni.
-Ezt te sem gondoltad komolyan hidd el nekem! –szóltam rá, majd a kezeit kiszedtem a hajamból és felpofoztam, de nem is egyszer jó párat kapott, hogy végre észhez térjen a cafka. Majd elengedtem ő pedig rögtön az arcához kapott, ami piros színben pompázott a pofonoktól.
-Én megmondtam. –mosolyogtam rá. –Neked kell vigyázni velem. Gondoltam az orrodat épségben hagyom így nem húztam be. –nevettem el magam. Elképzeltem magam előtt Hannaht vérző orral..
-Te örült vagy! –kiáltotta Hannah.
-Nem Hannah! –szólt közbe most először Sebastian.- Te vagy az örült Hannah. Ide jössz és elkezded tépni Lizbeth haját. Te nem vagy normális!
-Még hogy én?! –nézett kidülledt szemekkel Hannah.
-Igen te. –adott választ Seb. –Tudod azt hiszem most mutattad meg a fogad fehérjét Hannah Prater. Te nem ilyen vagy, legalább is én azt hittem. Most meg nézd meg mit csinálsz! Hannah én ezt nem bírom tovább. Tudod lehet, hogy te és én sosem szerettük egymást. Lehet, hogy én mind végig Lizit szerettem, ami könnyen lehet. Hiába voltál nekem te. Mind végig ő járt a fejemben és nem te. Sajnálom Hannah de a mi „kapcsolatunknak” itt és most vége! –Nem akartam hinni a fülemnek. Egyszerűen alig bírtam el hinni amit hallok. Pedig a saját két fülemmel hallottam. Sebastian dobta Hannaht, miattam?! –kérdeztem magamtól.
-Na jó én ebből inkább kimaradnék, most amúgy is mennem kell. Sziasztok. –köszöntem el tőlük. Sebastian arcára nyomtam egy puszit, Hannahra pedig vetettem egy levető pillantást és ott hagytam őket.
Beszálltam a kocsiba és elhajtottam.
A szállodához érve megigazítottam a kissé kócos hajamat és kiszálltam a kocsiból majd besétáltam a szállodába.
Felmentem a szobámba és belevetettem magam az ágyba, szinte rögtön el is aludtam úgy, ahogy voltam, ruhástul- cipőstől mindenestől.

Reggel kómásan keltem és pillantottam rá az órára.
-Jaj ne elaludtam! –kaptam észhez. Már fél tizenegy el sem hiszem, hogy bírtam ennyit aludni. Az edzés tízkor kezdődött és nekem már ott kéne lennem.
Gyorsan össze szedtem magam és lezuhanyoztam, fel vettem egy rövid ujjú pólót, egy fekete csőnacit, meg egy torna cipőt. Összeszedtem a cuccaimat és indultam is ki a pályára.

Oda érve készítettem pár képet azokról akiknek köszönhető, hogy minden simán megy, a pálya munkásokról a felügyelőkről és a többiekről.
Majd a boxokat fotóztam az embereket akik ide oda rohangálnak.
Majd megláttam a Vettel Családot a Red Bullnál így oda mentem köszöni nekik.
-Sziasztok. –köszöntem nekik mosolyogva. A kis Fabian egyből oda rohant hozzám és megölelt.
-Szia kis srác. –mosolyogtam rá.
-Szia Lizi.
-Jaj ne Fabi csak te ne kezd kérlek! –nevettem el magam. Utáltam, hogy ha Lizinek hívnak és ezt úgy látom a Vettel férfiak jól ki is használják.
-Szia Lizbeth. –köszönt Heiki.
-Szia.- öleltem át.
-Áh hello Lizi. –jött oda Norbert is.
-Szia. –köszöntem neki is. Majd úgy döntöttem készítek róluk pár fotót.
Majd a Red Bullt kezdtem fotózni. Az edzés vége után a pilóták be tértek a boxokba így ezeket a jelenteket is lefotóztam.
Heiki szólt, hogy menjek oda hozzá és mutat valamit.
A mai újságot adta a kezembe melyen a tegnapi veszekedés volt látható.
Sebastian arca amint döbbentem figyeli a Hannahval folytatott „verekedést”.
Volt kép amelyen Hannah tép a hajam, és volt olyan ahol én pofozom őt, persze kimaradhatatlanul ott volt az a kép is, ahol Sebastian és én csókolózunk.
Vigyor húzódott az arcomra a képek láttán. Ezen Heiki is elmosolyodott.
-Látom nem idegesít.
-Nem. –nevettem el magam. –Ez igazán vicces.
-Nézd csak meg a szalag címet. –mutatott rá.- És a cikket is érdemes elolvasnod.
-Rendben köszönöm. –mondtam, és elindultan keresni magamnak egy csendesebb zúgott, csak hamar megtaláltam Sebastian öltözőjét és úgy döntöttem be megyek oda.

„SEBASTIAN VETTEL MEGHÖKKENT ARCAL FIGYELI, AHOGYAN KÉT LÁNY IS VEREKSZIK MIATTA!” –Szólt a szalag cím.

„Sebastian Vettel barátnője Hannah Prater teljesen kiakadt amikor meglátta párját csókolózni egy másik lánnyal. Lapunk értesülései szerint a lány akivel a forma 1- es bajnok csókolózott nem más, mint egy gyermekkori barátja. Már csak a kérdés az, hogy ki nyeri el a szívtipró Vettel szívét. Kit választ a végén?!”

Nevetni kezdtem a cikk annyira nevetséges volt. Hogy kit választ Seb?!
Na ez könnyű ő és én?! Hiába az amit mondott és a többi, ő neki Hannah mellett a helye.
Én pedig úgyis vissza fogok térni Londonba és megint alig fogunk találkozni. –Gondolat menetemből az szakított ki, hogy Sebastian benyitott az öltözőbe.
-Oh szia.- mosolyogtam rá.
-Szia Lizi. –ölelt át. –Minek köszönhetem a látogatásod?! –nézett rám kérdően.
-Ja igazából csak egy nyugodt hely kellett, hogy el olvassam ezt! –nyomta az orra alá a cikket. Ő pedig olvasni kezdte.  
-Hát ez mennyire izé.. Nem is tudom.- nevetett.
-Az. –nevettem én is. –Hannah megbocsátott?! –kérdeztem.
-Hogy mi?! –nézett rám.
-Hát azt amit mondtál neki. –magyaráztam.
-Lizbeth én azt komolyan gondoltam! Hannah már kora reggel elutazott, úgy gondolta nincs értelme itt maradnia. Én téged szeretlek, akkor is és most és mindig. Hannah csak valami pótlék akart lenni, de még ő sem bírt elfelejtetni téged a szívemből. –Egy közeledett felém arcával, majd száját az enyémre tapasztotta.

Nem akartam elhinni! Sebastian engem választott. Boldog voltam, végre vele lehettem annyi év után.

Na ennyi lenne, remélem tetszett. :) 
Puszii. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése